Zsubori Ervin
Egy honlap megnyitása

Nem tudom, nyitottak-e már meg valaha honlapot. Biztosan, elvégre nincs új a web alatt, én mindenesetre nem tudtam, hogyan szokás ezt. De felkértek rá, hát megpróbáltam kitalálni. Először is az jutott eszembe, hogy kerülni kellene a frázisokat; ezért használok inkább parafrázisokat. Előrebocsátva, hogy a megnyitó szövegében, szó szerinti vagy torzított formában, Esterházy Péter-, Ady Endre-, József Attila-, Petőfi Sándor-, Örkény István-, Bereményi Géza-, Bródy János-, Kossuth Lajos-, Shakespeare-, Pál apostol-, Pompeius- és Zsubori-idézetek vannak. A másik, ami eszembe jutott, hogy egy honlap megnyitásának egy tipikus honlaplátogatás rituáléjához kellene igazodnia. Kapcsoljuk hát be gépeinket.

INTRO
Ha optimistán feltételezem, hogy a látogatók, Önök, nem az „Intro átugrása” lehetőséget választják, akkor módomban áll emlékeztetni: a password-öt, azaz a jelszót tulajdonképpen már az ókori római userek kiadták – Navigare necesse est! Vagyis: Szörfölni muszáj! Aki pedig eljut eddig a felismerésig, az hamar szembe találhatja magát a következő belső paranccsal: Szerverre magyar! Vargha János eljutott eddig a felismerésig. Ezt jöttünk ma itten ünnepelni.

BELÉPÉSKOR FELUGRÓ (POP-UP) ABLAK
Csak az klikkelje linkemet, ki ismer engem és szeret – azt hiszem, ez a feltétel ma teljes mértékben adott, tehát nyugodtan beljebb léphetünk. Ugyanakkor nem árt emlékeztetni: ha valaki nem tud úgy maradni, és szeretné magát megmutatni, hogy böngészve lássák, annak erről az elvárásról le kell mondania. De hát a honlapkészítés, miként annyi más is, tele van lemondásokkal. Itt fájl minden szó; de talán megéri.

NYITÓOLDAL
Ahhoz elég sokat próbáltam, hogy menüpontozható legyek; részt vettem mozgalomban, repróztam, exponáltam, egyebek – Vargha János honlapja is nagyjából e dimenziók mentén épül fel. Itt most beszélhetnék az alapdesign lefegyverző eleganciájáról, a képek érzelmes profizmusáról, a portrék ihletett bensőségességéről, kiemelhetném az érzékenyített felületek lüktetését, de hát ezek az oldalak magukért beszélnek, méghozzá szépen, érthetően, én meg utóvégre megnyitni jöttem e honlapot, nem dicsérni. Ez persze nem mentesíthet az alól, hogy állást foglaljak azon kérdésben: jó honlap-e Vargha János honlapja?

LEGÖRDÜLŐ MENÜ
Milyen a jó honlap? Nos, erre a kérdésre valószínűleg nem létezik egyértelmű válasz, vagy ha igen, akkor a következő frissítéskor úgyis automatikusan felülírja a rendszer. Mégis, talán megragadhatók olyan fogódzók, amelyek alapján egy honlap felelősen minősíthető.
Vegyünk sorra ezek közül néhányat:

1. A jó honlap összetéveszthetetlen. Olyan, mintha előtte még sose láttunk volna hasonlót. Karakteres, lelke, stílusa, hangulata van. Sohasem honlapszerelt elemekből építkezik, hanem egyedi darab, viseli készítője kéznyomát. Vargha János honlapja ilyen.

2. A jó honlap ismerős. Olyan, mintha mindig is lett volna. Egy pillanat alatt átlátható, tiszta, már-már triviális, evidenciaszerű. Máshogyan nem is lehetne – ez az érzésünk vele kapcsolatban. Nem tűr mellébeszélést, sallangot; visszafogott, ugyanakkor mélysége van. Csöndes, zsongító mélység ez. Vargha János honlapja ilyen.

3. A jó honlap kiismerhetetlen. S ezért visszatérésre csábít. Amikor már azt gondolnánk, hogy betéve tudjuk, hogy átlátunk a szitáján, akkor mindig képes meglepni. Valahonnan egyszer csak előbukkan egy sosem látott kép, felnyílik egy ablak, felgöngyölődik egy ismeretlen szál, egy rejtett hivatkozás. Vargha János honlapja ilyen; vagy ha ma nem, akkor egy hét múlva visszatérve ilyen lesz biztosan.

4. A jó honlap otthonlap. Kényeztet, kiszolgál, hosszútűrő, kegyes. Jó hozzá hazatérni. Tere, levegője van, ugyanakkor a látogató könnyen eligazodik a lépcsőfordulókban, megtalálja, amit keres, s mindig akad egy párnázott link, ahová ledőlhet. Vargha János honlapja ilyen.

5. A jó honlap egyszerre zárt és végtelen. Zárt, mert saját logikája van, mert csak akkor működhet, ha minden a helyén van benne, s egy álló pixel el nem hibban. S végtelen, mert legalább egy szállal mindig kapcsolódik ahhoz a feltérképezhetetlen szférához, amelyet világhálóként szokás emlegetni, s ahová ha kilépünk, akkor nincs megállás, folyvást klikkelni kell... Vargha János honlapja ilyen.

6. A jó honlapot nem lehet csak úgy elkészíteni. Jó honlap kizárólag úgy keletkezhet, hogy valami elkészül, s egyszer csak honlapot kezd követelni magának. A jó honlap sohasem öncél, csupán forma, keret (frame), amelyben megmutatkozhat, ami arra érdemesnek mutatkozik. Vargha János honlapja ilyen.

7. A jó honlap inspirál. Nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, épp ellenkezőleg: miközben bátran megmutatja, hogy mivégre van, arra ösztönöz, hogy te is gondold meg, mi olyat tettél eddig, ami tiszta lelkiismerettel honlappá programozható. Vargha János honlapja ilyen.

KEDVENCEK
Az élesség Szőke Sándor ujján. A Nyóckerbe álmodott, okkerszín exter-enteriőr. A félkezű cinege egyensúlyozása. A cselédlépcső töretlen, néma íve. A vörös tulipánok hármas tánca. Olga kimeríthetetlen galériája. A szalmakalapos önarckép. A kopár világ citromsárga end-je. Az alabástrom tojás feltörhetetlen rendje. És Húber Edit csuklóján a kékes karkötő.

VISSZALÉPÉS
Az nincs. Akit elkapott a jépégépszíj, mint hősünket is, az nem nagyon képes többé leállni. És lassítani sem lehet: ha valaki egyszer 512-esbe kapcsolt, az már a 384-est is csigalassúnak érzi. Itt nem érvényes az egyszer fent, máskor lent: aki egyszer feltöltődött, az nem elégedhet meg többé a letöltéssel. És még valami, amiről muszáj szólni itten: a virtuális örökkévalóság igézete. Mert mi, akik honlapkészítésre adtuk a fejünket – bár nem tudjuk még, mi vár ránk: a digitalizált mennyország, vagy a pixelpokol –, titkon mind azt reméljük, hogy túl mindenen, a Wilágnagy-háló Wégtelen Wizében, ránk is mutat majd egy aktív link valahol.

KILÉPÉSKOR FELUGRÓ (POP-UP) ABLAK
A honlapkészítő álma (kétkilobájtos netnovella, a nagy flash-animátor, Örkény István emlékére): Az ember végül egy homokos, spames síkra ér, a jobb egérgombbal kattint, nem remél. A világban eluralkodott a káosz, s noha a felhasználó melegségre vágyik, egyre hidegebb van. A szerverek lefagynak, a merevlemezek megmerevednek, az utcákat blogbárok uralják, a keresőmotorok tétován pásztázzák a kifosztott alkönyvtárakat. Az erdőket szép lassan elborítják a kéretlen levelek, már a Macrosoft is profit warningot jelentett a pekingi tőzsdén, s egyáltalán: egyre több jel utal a Nagy Globális Restart közeledésére. Ám valahol, az információs szupersztrádák zajától távol, egy apró dolgozószobából kékes fény szűrődik ki. A fény egy 17 inches LCD-monitorból sugárzik, amelyet, a hozzá tartozó számítógéppel együtt, egy tajvani gyártmányú, karácsonyi akcióban beszerzett szünetmentes táp kimeríthetetlennek tetsző energiája éltet. A monitoron, vékony cukorspárgán, egy táblácska lóg. Rajta felirat: A világvége alatt a honlap zavartalanul html…

Hölgyeim és uraim! A cím: www.danube.org.
Kéretik kattintani!

Elhangzott 2005. december 13-án Budapesten, a Budai Rajziskolában, Vargha János fotográfus honlapjának megnyitóján